Hozam és kockázat
A bemutatott stratégiák
segítségével 20-30 százalékos havi hozamot lehet elérni a piaci
körülmények függvényében. Ez első látásra nagyon nagy szám, sokak
szemében akár komolytalanul nagynak is tűnhet. Helyes értelmezéséhez két
témát kell körüljárni: hogyan valósítható meg egyáltalán, és mekkora
kockázat mellett?
A megvalósíthatóság a devizapiac sajátosságainak
ismeretében könnyen belátható. A kereskedés költségei szinte
elhanyagolhatóan alacsonyak, nagyságrendileg a szokásos napi ármozgás 1
százalékát teszik ki. Összehasonlításképpen a magyar tőzsdén a
részvénykereskedés költségei brókercégtől függően ennek akár
ötvenszeresét is elérhetik, de legjobb esetben is legalább tízszeres
költséggel kell számolni. Havi 20 százalék hozamhoz kereskedési
naponként átlagosan 1 százalékot kell elérni. A részvénypiacon ennek
jelentős, akár nagyobbik részét elvinné a bróker jutaléka, a forexen a
kereskedés költsége gyakorlatilag elhanyagolható. Így ha valaki a
részvénypiacon képes szolid nyereséggel kereskedni, ugyanezzel a
teljesítménnyel a devizapiacon lényegesen magasabb hozamot érhet el az
alacsonyabb költségek miatt.
A devizapiacon tőkeáttétellel kereskedünk. Ez
közismerten kétélű fegyver, amennyire megnöveli a nyereségtermelő
képességet, ugyanannyira növeli a kockázatot is. Ha azonban
rendelkezésre áll egy jó stratégia, mely megoldást nyújt a kockázat
hatékony korlátozására, akkor a tőkeáttétel segítségével teljesen
reálissá válik napi 1 százalék nyereséget termelni. Az általam ajánlott
brókernél kétszázszoros tőkeáttétellel lehet kereskedni, ami a
gyakorlatban azt jelenti, hogy az üzlet befektetést alig igényel (10
ezer dollár értékű pozíciót 50 dollár letét elhelyezése mellett
nyithatunk), a kereskedési tőkére csak az átmeneti veszteségek
finanszírozása céljából van szükség. Stratégiáim alkalmazásakor tehát
nem arra használjuk a magas tőkeáttételt, hogy a minél nagyobb értékű
pozícióval kereskedjünk, hanem arra, hogy a gyakorlatban előfordulható
legnagyobb átmeneti veszteségek esetén is végig tudjuk vinni a
stratégiát egészen a nyereséges zárásig, miközben az üzlet megkötéséhez
szükséges letét csak minimális tőkét igényel.
Kockázat oldaláról nézve az elérhető hozamot
természetesen nem egy bankbetét kockázatához kell mérni. Csodák
nincsenek, kockázatmentes befektetéssel nem lehet a bankbetétek, vagy
állampapírok hozamánál magasabbat elérni. Ha viszont valami nem
kockázatmentes, nagyon nehéz, pontosabban lehetetlen megmondani, hogy
mennyire kockázatos. Azt szokták például mondani, hogy egy
ingatlanbefektetési alap nem nagyon kockázatos. Ennek megfelelően elég
szerény, de stabil hozamokat produkáltak ezek az alapok éveken
keresztül. Aztán egyszer csak felfüggesztették a befektetési jegyek
visszaváltását, és sok befektető csak a tőkéje töredékét kapta vissza
azóta, mert kiderült, hogy minden alapnál mesterségesen túlértékelték az
ingatlanportfóliót a valós piaci értékhez képest. Azt is
hüvelykujjszabályként szokták emlegetni, hogy ha már részvénybefektetés,
a legnagyobb, legelismertebb cégek részvényeit érdemes venni, mert azok
még általános piaci visszaesés idején is jobban megőrzik értéküket,
mint a kisebb cégek papírjai. Tessék ezt annak mondani, aki 10 ezer
forintért vett OTP részvényt, majd néhány hónap múlva, a hitelválság
kirobbanása után 2 ezer forinton eladta!
Nézetem szerint egy befektetés vagy kockázatmentes,
vagy nem az. Ha nem kockázatmentes, akkor úgy tekintem, hogy nagyon
kockázatos, vagyis bármikor elveszíthetem a teljes befektetést. A kérdés
inkább az, hogy a vállalt kockázatért cserébe mekkora hozamot biztosít a
kockázatmentesen elérhető hozamon felül. Az ingatlanalap tipikusan
rossz választás lett volna ebben a megközelítésben, hiszen a hozama nem
különbözött lényegesen egy bankbetéttől, viszont a tőke jelentős részét
el lehetett veszíteni vele, amikor rosszra fordultak a dolgok. Az
általam kifejlesztett forex stratégiák
használata pedig - hangozzék ez bármilyen szerénytelenül is - tipikusan
a jó választás, mert kockázatos ugyan, viszont sokkal nagyobb hozamot
termel, mint bármilyen más, kockázatos befektetés. Stratégiáimat
múltbeli adatokon sok évre visszamenőleg teszteltem, és végig
nyereségesnek bizonyultak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár holnap
nem fognak veszíteni, csak azt, hogy ennek nem túlzottan nagy az esélye.
De hogy pontosan mekkora ez az esély, azt nem lehet megmondani.
Ennek megfelelően a stratégiáim alkalmazása esetén
kétféle kockázati megközelítés közül javaslok választani. Aki nagyobb
összegű, több milliós befektethető tőkével rendelkezik, a tőke 90-95
százalékát helyezze el kockázatmentes befektetésben, 5-10 százalékával
pedig alkalmazza az én módszeremet. A devizapiacra vitt összeg
kockázatát tekintsük 100 százaléknak, így a teljes befektetés kockázata
megfelel a kockázatos rész portfólión belüli részarányának, vagyis 5-10
százaléknak. Magyarul legrosszabb esetben a teljes tőke ekkora része
vész el, miközben a legnagyobb része a bankban kamatozik. A kockázatos
rész ugyanakkor havonta átlagosan 20 százalék hozamot termel, ez a
teljes portfólióra vetítve egy hónap alatt 1-2 százalék a bankban kapott
kamaton felül. Ha a hozamot minden hónapban kivesszük, akkor ez a
teljes tőkére vetítve 12-24 százalék hozamot jelent egy év alatt, ehhez
adódik hozzá a bankban lekötött összeg kamata. Ebben az esetben néhány
hónap alatt megszűnik a kockázat, hiszen a kivett nyereség addigra
nagyobb lesz, mint a portfólió kockázatos része. Vagyis néhány hónapra
vállalunk 5-10 százalék kockázatot, és ennek fejében a továbbiakban már
kockázatmentes a teljes befektetésünk, ami éves szinten 12-24 százalékot
fog hozni a banki kamatokon felül. A másik lehetőség, hogy a hozamot
nem vesszük ki, hanem részben, vagy teljes egészében visszaforgatjuk,
folyamatosan növelve a magas hozammal forgatott tőkét. Így hosszabb
időre megmarad az eredeti 5-10 százalékos kockázat, viszont az éves
hozam a teljes befektetésre akár 100 százalék fölött is lehet.
Akinek csak néhány százezer forintja van
befektetésre, nem tud élni az előbb bemutatott kockázat megosztással. El
kell döntenie, hogy kockázatmentes, vagy kockázatos befektetést
választ. Ekkora összegre a kockázatmentes kamat viszonylag jelentéktelen
összeget tesz ki, ezért az esetek nagy részében ilyen kis összeget nem
is szoktak megtakarítani, helyette elköltik olyan dolgokra, amikre nincs
is igazán szükség. A másik alternatíva egy kockázatos befektetés, ahol
ugyan megvan az esélye, hogy a pénz elvész (ez azonban nem sokban
különbözik attól, mintha felesleges dolgokra költenénk), viszont jó
eséllyel belátható időn belül megtöbbszörözhető a tőke, és elég nagy
összeg lesz ahhoz, hogy a továbbiakban már a kockázatot megosztva
lehessen befektetni, és akár a megélhetéshez is elegendő hozamot
termelni vele. Aki ezt az utóbbi megoldást választja, érdemes mindaddig
folyamatosan kivennie a nyereséget, amíg az eredeti befektetésnek
megfelelő összeget biztonságba nem helyezi, így a továbbiakban már nincs
kockázat. Innentől kezdve a nyereség egy része már nyugodtan
visszaforgatható a minél magasabb hozam elérése érdekében.
Összefoglalva, a fenti két javaslat szerint a
stratégiák 5-10 százalék kockáztatása árán reális lehetőséget nyújtanak
egy komolyabb tőkét megduplázni egy év alatt, vagy ugyanennyi idő alatt
egy kisebb tőkét megsokszorozni, ha az első néhány hónapban a teljes
tőkét kockáztatjuk. Természetesen a portfólión belül a kockázatos és
kockázatmentes elemek arányát tetszőleges szintre állíthatjuk, és ezzel
más hozamszintet is megcélozhatunk a hozzá tartozó kockázat mellett.
